A templom és a rendház története

 

Röviden:

  • A kelta-római időben a mai rendház területén megerősített őrtorony állt a kereskedelmi útvonal védelmére.
  • 1221-ben, "Barátszeren" már volt a remetéknek temploma, amit a tatárok tönkretettek.
    1258-ban IV. Béla a Ronyva mellé telepítette a pálos remetéket.
  • A mai templom elődje a XIV. században Nagy Lajos adományából gótikus stílusban épült.
    (nyomai az északi falon és a tornyon látszanak)
  • 1501-ben már, a toronyban gép-óra is működött, melynek faragott kő-óraszámlapja a templom folyosóján ma is látható.
    1566-ban a törökök lerombolták a templomot, a pálosok fél évszázad alatt mai stílusában újjáépítették.
  • A sok viszontagság ellenére, a XVII. század végére lőcsei faragók nemesi családok segítségével elkészítették az oltárokat és a szószéket.
    I. Rákóczi Ferenc 1770-ben a templomhoz építtette a déli kápolnát kriptával.
    A Rákóczi-szabadságharcban Károlyi Sándor mentette meg a templomot a felrobbantástól.
  • A pálosok sokat tettek a városért:
    Lecsapolták a Ronyva melletti mocsarakat, a szőlőkultúrát felélesztették, ingyen őröltek a szegényeknek, megvédték a lakosságot a háborúk idején és magas színvonalú iskolát tartottak fenn.
    II. József 1786-ban mégis eltörölte a rendet, és helyükbe a piaristákat telepítette ide Tokajból.
  • Az ide érkező piaristák, a Mária-oltár képét a főoltárba építették be (így lett Szent Egyedből Nagyboldogasszony templom), a mellékoltárra pedig a Tokajból hozott Kalazanci Szent József kép került.
  • A Szűz Mária kép (jelenlegi főoltárkép) érdekessége, hogy Mária alakja mellett a Lorettói litánia lefesthető fohászai (invocatiói) láthatók.
    A hajó XVII. századi mennyezete eredeti, nem kellett javítani.
  • A szentély stallumai a kórusról kerültek le, készítési idejük 1718.
  • A kápolna festése 1770-ből való és a törökkor emlékét idézi (a két zsidó férfi fején török turbán van, a háttérben Jeruzsálem helyett török tábor látható).
    Az orgona 1717-ben épült, 1893-ban újjították fel.
  • A kriptában nyugszik tiszteletreméltó Csepellény György pálos vértanú.
  • A padok 1759-ben készültek, a gyóntatószék XIX. századi és a "Piarista Iskolák Királynője" kép is 200 éves
  • A rendház folyosóján látható egykori ebédlő (mai könyvtár) intarziás ajtaja 1873-ból való.