Tiszteletreméltó Csepellény György vértanú
Bittsén -Trencsén vármegyében- született 1626-ban. 1642-ben belépett a pálos rendbe. Bölcseletet és teológiát tanult, majd Pápán működött hitszónokként. Később a máriavölgyi és a zoborhegyi kolostorok alperjele 1672-ig. Ezután elöljárói -a sátoraljaújhelyi konvent tagjaként- Fűzérre küldték misszionáriusnak. Itt sokakat megtérített, ezzel magára haragítva a protestáns kurucokat.
1674. március 26.-án kóborló végvári hajdúk elhurcolták Cseppelényt. 60 napon át hurcolták és kínozták. 1674. május 24.én Egerfarmos határában egy szablyával lefejezték. Otthagyott és teljesen kivérzett holttestét egy török katona találta meg és vitte Farmosra, ahol a templomban eltemették. 1689-ben Barilovits Lajos pálos vicegenerális holttestét Sátoraljaújhelyre vitette, ekkor került az I. Rákóczi Ferenc által építtetett Szent Kereszt kápolnába.
Fenesy György egri püspök kezdeményezésére XI. Ince pápa tiszteletreméltóvá nyilvánította. Szentté avatási eljárása először 1786-ban, majd a per folytatása után 1950-ben akadt meg, mindkétszer a pálosok feloszlatása miatt. 1974-ben csontjait azonosították, majd 1989-ben újratemették.
