Az iskola és a kollégium

Az sátoraljaújhelyi piarista iskola jogelődjét 1717-ben alapította Tokajban Pikóczy Eleonóra. Később, II. József rendeletére került a rendházzal együtt Sátoraljaújhelyre 1789-ben. Az első tanév a kolostor 2. emeletén indult meg, 31 évvel később költöztek az első gimnáziumi épületbe. Az 1777-ben kiadott Ratio Educationis alapján tanítottak, 3 nyelvészeti és 2 humán osztályban. Később I. Ferenc törvényei alapján hatosztályos nagygimnázium lett. 1820-ban készült el az új, nagyobb épület, melyet 1907-ig használtak.

1850-ben az Entwurf (a Thun-féle oktatásrendszer) alapján csak négy alsó osztály működését engedélyezték. Az önkény idején a rend és a diákság is ellenzéki magatartást tanusított. Ennek bizonyítéka, hogy 1859-ben Széphalmon énekelték el először nyilvánosan a Szózatot és a Himnuszt, valamint a német karhatalom által elűzött gyűlés 1861. július 1.-jén a rendház ebédlőjében folytatta munkáját.

A kiegyezés után id. gr. Andrássy Gyula miniszterelnök (volt itteni diák) támogatásával 1868-ban hat osztállyal nyílt meg az iskola. Az 1883. XXX. tc. szellemében az újhelyiek is 8 osztályos gimnáziumot szerettek volna. Ezt ugyan Trefort Ágoston (kultuszminiszter, az iskola neveltje) nem támogatta, de a társadalmi összefogás hatására 1893-ban már érettségi vizsgát tarthattak. A növekvő intézmény kiszolgálására 1893-ban átadták a ma is álló épületet. Az építkezés 1908-ban fejeződött be a tornatermi szárnnyal.

1895-ben önképzőkör indult, 1924-től pedig modern nyelvoktatást vezettek be. Jelentős volt az iskola szerepe a város kulturális és tudományos életében egyaránt. A két világháború itt is felborította a tanítást, de súlyos károk az épületben nem keletkeztek. Az államosítás 1948-ban történt meg, ekkor vette fel az intézmény diákjának, Kossuth Lajosnak a nevét.

A rendház épületében 1948-tól működik kollégium, melyet 1992. július 1. óta vezet a Piarista Rend.

 

Az iskola nevezetes diákjai:

  • Id. Andrássy Gyula (1823-90) politikus, a kiegyezés utáni első miniszterelnök
  • Ifj. Andrássy Gyula (1860-1929) politikus, a szabadelvű párt egyik vezetője, külügyminiszter
  • Boruth Elemér (1833-86) költő, újságíró, a Petőfi-társaság tagja
  • Frivaldszky Imre (1799-1870) zoológus, az MTA tagja
  • Helmeczy Mihály (1788-1858) nyelvújító, ira, a Kisfaludy Társaság egyik alapítója, Széchenyi "Jelenkor" c. folyóiratának szerkesztője
  • Kazinczy Lajos (1820-49) honvédtábornok, Kazinczy Ferenc fia, aradi vértanú
  • Kemechey Jenő (1802-1905) iró, újságíró
  • Kossuth Lajos (1802-94) Magyarország kormányzója
  • Lenau, Nikolaus (1802-50) magyarországi származású osztrák költő, sokat tett a hazai költészet külföldi megismertetéséért is
  • Paulay Ede (1836-94) színházi rendező, 1878-tól a Nemzeti Színház igazgatója
  • Trefort Ágoston (1817-88) politikus, a Deák-párt híve, vallás- és közoktatásügyi miniszter

 

Nevesebb piarista tanárok (1789-1948)

  • Bodrogi (Tulcsik) Gyula (1853-90) történetíró, pedagógiai író
  • Katona Mihály Dénes (1782-1874) természettudományos szakíró, polihisztor, növénynemesítő, mezőgazdasági szaktanácsadó
  • Kontraszty Dezső (1877-1937) történelemtanár, segédkönyvíró
  • Lukáts József (1878-1964) író, igazgató, útleírások és jogi tanulmányok szerzője
  • Ormándy Miklós (1857-1900) vegyész, ásványtani és természetrajzi könyvek szerzője
  • Perényi József (1871-1938) irodalomtörténész
  • Sáfrány Károly (1864-1934) kritikus, a kommunisták meghurcolták 1919-ben
  • Szepesi Bódog (1883-1962) latin-német szakos tanár, érdeme az újhelyi Magyar Kálvária felépítése 1937-ben
  • Tamásy K József (1780-1858) filozófus doktor, igazgató, matematika-fizika tanulmányok szerzóje, irodalomtörténész
  • Visegrádi János (1880-1958) történelem-földrajz tanár, filozófus, archeológus
  • Vörös Cyrill (1868-1948) számtan-fizika professzor, matematikai és geometriai szakkönyvek szerzője, az európai eszperantó kongresszus tagja

 

Az államosítás utáni hittanárok:

  • dr. Miskolczy Kálmán SchP rk.
  • Etele György SchP rk.
  • Fodor János gk.
  • Molnár Pál ref.