A templomhajó
Mai formáját akkor kapta, amikor a gótikus maradványokat korabarokk stílusban ujjáépítették. Falpillérekkel három boltszakaszos barokk térré alakították, a nyugati falon -a bejárat fölött- orgonakarzatot emeltek. A pillérek sokszorosan tagolt fejezetei hangsúlyos párkányban folytatódnak. Az elhúzódott építkezés 1653-ban ért véget, ekkor szentelték fel az újjáépült templomot. Ekkor -a források szerint- még csak a legszükszégesebb berendezések voltak a templomban, később kezdődött az oltárok és az egyéb díszítőelemek elkészítése, miután a pálosok újabb adományokat kaptak (elsősorban Báthori Zsófiától, II. Rákóczi György özvegyétől). 1679-ben a Thököly-féle ostromban az emberei felgyújtják az épületet, így ezután újabb renoválásra volt szükség.
A templom egyik legfontosabb látnivalója az országban egyedülálló stukkómennyezet. Ezen nem találtak égési nyomokat, így feltételezhetőleg az ostrom után készülhetett. A fiókos dongaboltozatok hevedereit, cikkelyeit követik a pálcatagokból, gyöngysorokból, levélsorokból fölépített magas plaszttikájú stukkók. Az erőteljes és tömött hevederek mellett a fő vonalakat a boltmezők átlói hangsúlyozzák. A meghatározott pontokon angyalfejek, rozetták kapnak helyet. Az ablakokon beszűrődő fény és a műemléki helyreállítás után felszerelt reflektorok is úgy világítják meg a mennyezetet, hogy megkapó fény-árnyék hatás alakul ki. A restauráláskor kiderült, a boltozatok eredetileg festve voltak, okker, zöld és vörös színeket is találtak. Feltételezhető, figurális megjelenítést is alkalmaztak. A helyreállításkor nem tudták vállalni ennek pontos föltárását, így az egész fehér védővakolatot kapott.
Az északi oldalon áll Remete Szent Pál -a pálos rend pátriárkájának- oltára. Karcsú, igényes építménye a lábazatra helyezett arányosan tagolt predelláról emelkedik. Két pár erőteljes csavart oszlop támasztja alá a lendületes ívű főpárkányt, amelyen a retabló felső szintje nyugszik, közepén a "Háromkirályok imádása" négykarélyos kép. A központi jelenet Szent Pál halálát ábrázolja. Barlangja bejáratánál térdel, egyszerű ruházat borítja sovány alakját. A bejárat mellett pálos szimbólumok, pálmafák magasodnak, előtte a sírját kivájó oroszlán. A jelenet fölött az eltávozás következő pillanata: két angyal emeli magasba törékeny testét, miközben ő felajánlja lelkét az Úrnak. A kompozíció mellett a kései követők, két pálos szerzetes. Az eredeti szobrok egy része elveszett, így az ő azonosításuk is bizonytalan. A szintenként felfelé törő oszloprendek ritmikája, az arányok biztos kezelése, a zártságában is dinamikus architektúra, az ornamensek finom rajzolata, a színezés puhasága kiváló mesterekre utalnak.
Szemben, a déli oldalon a Kalazanci Szent József -a piarista rend alapítója- oltár. A Remete Szent Pál oltárnál később, 1733-35 között készítette Güntzl János eperjesi szobrász. Eredeti titulusa Mária volt, oltárképe ma a főoltáron látható. Az 1786-os leltárból ismerjük szobrait. Szent József, Joachim, Dávid, Jákob, Ábrahám, Izsák, Erzsébet és Anna, az ószövetségi ősök és Mária közvetlen családtagjai díszítették. Közölük ma csak Szent József és Joachim állnak a többszörösen tagolt és mélyülő retabló csavart oszlopai között, a többi sorsa ismeretlen. Képét a piaristák 1804-ben cserélték fel a Kalazanci Szent József képpel. A változtatások nemcsak az oltár eredeti világos ikonográfiáját szüntettésk meg, de a szobrok hiányai rontják művészi hatását is. A két kép mérete között különbség van, a Kalazanci ábrázolás fölött értelmetlen a baldachin, a főpárkány feletti fülkébe a szobrok hiányának palástolására helyezett burjánzó virágkötegek zavaróak, Az oltárarchitektúra kompozíciója, a halványvörös háttérfestés kontrasztjaként a betétmezők határozott kékje, az ezüstözött oszlopok lüszterezése, az eredeti aranyozott ornamensek igényes faragása jobbára ellensúlyozzák az említett hibákat és biztosítják az oltár illeszkedését a berendezés egészéhez.
A szószék szintén a XVIII. század első harmadában készült. Szobrai mind eredetiek, kompozíciójában nem változtattak, szemben a fő- és mellékoltárokéval. A kis csavart oszlopokkal tagolt mellvéden Remete Szent Pál, Aquinói Szent Tamás, Remete Szent Antal, Boldog Özséb és valószínűleg Szent Onofrion domborműve, valamint a Reviczky család címere látható. A hátfalon Szent János apostol képe, a szószékkorona párkányán a négy nagy egyházatya, Szent Jeromos, Szent Ambrus, Szent Ágoston és Szent Gergely pápa foglalnak helyet. Felül a korona Szentháromság kimpozícióban zárul. Noha mesterét, készítésének pontos idejét nem ismerjük, az építmény biztos arányai, finom plasztikai részletei, harmonikus színezése mögött színvonalas műhelyt kell feltételeznünk.
Az orgonát 1893-ban építette Országh Sándor és fia, megőrízve az 1717-es orgona pár mechanikai elemét. A tölgyfapadok 1759-ben készültek.
