A Rákóczi-kápolna
A kápolnát a rekatolizált I. Rákóczi Ferenc építtette 1675-ben, az előző évben mártírhalált halt Csepellény György pálos vértanú tiszteletére, akinek földi maradványait ma is a kápolna kriptája őrzi .
A négyzetes alapokon nyugvó ovális kápolna beljsejében a nyolcszöget képező oldalfalak a boltozati szelvényeken keresztül lanternába futnak össze. Az oltárfülke falán a festmény Jézus sírjának felnyitását ábrázolja, a feltámadás hitét sugallva. Érdekesség, hogy az üres sír mellett álló Nikodémus és Arimateai József török turbánt viselnek, a háttérben pedig török katonai tábor sejlik. A kápolna 1767-ben kapott Szent Kereszt titulust. Ekkor került a festmény elé a feszület és ekkor állították a fülkékbe Szűz Mária és Szent János apostol, valamint Szent Anna és Szent Joachim szobrait. 1770-ben kifestik a kápolnát. A hajó oldalfalára kiforduló architektonikuk festés, a színpadiasan kilibbenő függönydrapéria szinte belépésre szólitja a látogatót. A kápolna komor jelentéstartalmát felodja a rokokó festés játékos színes gazdagsága.
A kápolna és festése az 1863-as földrengést követően felújításra szorult, később -a vizesedés miatt is- folyamatosan romlott állapota. A műemléki helyreállítás rekonstruálta szerkezetét és visszaadta a tér színes festését.
A kriptában nyugszik a már említett Csepellény György, Benkovics Ágoston pálos szerzetes, nagyváradi püspök, az ellenreformáció másik emblematikus alakja, és több piarista szerzetes, akik az 1800-as, 1900-as években teljesítettek szolgálatot Sátoraljaújhelyen.
